Pályázat értékelése és pontozása: ponthatár, eljárásrendek, tippek

Röviden: A hazai uniós forrású pályázatokat két lépésben bírálják. Először a jogosultságot és a formai feltételeket ellenőrzik, egyszeri hiánypótlási lehetőséggel. Utána tartalmilag értékelik őket a felhívásban közzétett előfeltételek és pontozási tábla alapján. Támogatást csak az a kérelem kaphat, amely minden előfeltételt teljesít, és eléri a felhívásban megadott minimális pontszámot (például 55 vagy 65 pontot a 100-ból). Mivel a szempontok előre nyilvánosak, a pontszám nagy része tudatos tervezéssel befolyásolható.

Az elbírálás menete

Az Általános Útmutató a Felhívásokhoz (ÁÚF, 12. verzió) és a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a Széchenyi Terv Plusz felhívásaira ezt a sorrendet írja le:

1. Beérkezés. A felhívás dönti el, hogy az elbírálás folyamatos vagy szakaszos.
2. Jogosultsági ellenőrzés. Ilyenkor nézik meg, hogy megfelelsz-e a felhívás jogosultsági szempontjainak. Az irányító hatóság ehhez az Európai Bizottság Arachne kockázatértékelő eszközét is felhasználhatja.
3. Hiánypótlás. Csak a hiánypótolhatónak jelölt szempontoknál, egyszer, 3–15 naptári napos határidővel. A kérelem tartalmán nem változtathatsz.
4. Tartalmi értékelés. Előfeltételek (igen/nem) és pontozás a felhívás táblája szerint.
5. Tisztázó kérdés. Ha valami nem egyértelmű, egyszer kérdezhetnek, legalább 3, legfeljebb 15 napos határidővel. Ilyenkor sem módosíthatod a tartalmat.
6. Döntés. A kérelmet támogathatják (csökkentett összeggel vagy feltételesen is), forráshiány miatt tartaléklistára tehetik, vagy elutasíthatják.
7. Kifogás. A döntés kézhezvételétől számított 10 napon belül, egyszer, a megsértett rendelkezés megjelölésével.

A nem hiánypótolható feltételek a legveszélyesebbek. A GINOP Plusz-1.2.3-21 felhívásban ilyen a nyilatkozat szabályos hitelesítése, az átlátható szervezet és az, hogy a kérelem pontjai releváns szakmai és pénzügyi tartalommal legyenek kitöltve. Ha ezek hiányoznak, a kérelmet hiánypótlás nélkül elutasítják.

Folyamatos vagy szakaszos elbírálás?

• Folyamatos elbírálásnál a kérelmek a beérkezés sorrendjében kerülnek jogosultsági ellenőrzésre, és a hatóság a tartalmi értékelés lezárásának sorrendjében dönt. Itt a gyorsaság is számít, mert a keret elfogyhat, és a felhívást felfüggeszthetik.
• Szakaszos elbírálásnál a hatóság egy szakasz összes kérelmét a szakasz zárása után értékeli, és a pontszám sorrendjében dönt. Standard eljárásrendben mindig szakaszos az elbírálás. Itt a ponthatár elérése szükséges, de nem mindig elég: ha a keret kevés, a ponthatár fölötti kérelmek egy része is tartaléklistára kerülhet. A tartaléklista legfeljebb 12 hónapig él.

Egyszerűsített, standard és kiemelt eljárásrend

A felhívás azt is megadja, melyik kiválasztási eljárásrend vonatkozik rá:

Példa egyszerűsített eljárásra: GINOP Plusz-1.2.3-21

Ez a KKV-k fejlesztéseit támogató felhívás egyszerűsített eljárásrendben, szakaszos elbírálással működik. Először három előfeltételt vizsgálnak (például hogy a fejlesztés illeszkedik-e a felhívás céljaihoz, és hogy a költségvetés reális és takarékos-e). Utána 100 pont szerezhető, szinte csak mérhető adatokból:

• a korábbi GINOP-támogatás hasznosulása, illetve új igénylő: legfeljebb 20 pont;
• 100%-ban természetes személy tulajdonosok: 5 pont;
• árbevétel-arányos nyereség: legfeljebb 10 pont (5% és 30% között jár a maximum);
• egy főre jutó személyi jellegű ráfordítás: legfeljebb 10 pont (4,5 millió forint felett jár a maximum);
• saját tőkéhez mért beruházás: legfeljebb 10 pont (50% és 85% között jár a maximum);
• akkreditált klasztertagság: 5 pont;
• szabad vállalkozási zóna vagy kedvezményezett járás: 10, illetve 5 pont;
• megújuló energia a költségvetésben: 10 pont, ha eléri az összköltség 2%-át;
• ISO 9001 és/vagy ISO 14001: 5 vagy 10 pont;
• tanácsadás, képzés vagy üzleti felhő a költségvetésben: 7 vagy 10 pont.

A minimum 55 pont. Az ilyen pontszám a beszámolóidból, a megvalósítás helyéből és a költségvetésből a beadás előtt nagyrészt kiszámolható.

Példa standard eljárásra: GINOP Plusz-5.3.2-25

Ez a felhívás szakképző intézményeknek szól, de jól mutatja a „klasszikus” szakmai értékelést. A 100 pont négy szempontcsoportban oszlik meg:

Akkor támogatható a kérelem, ha eléri a 65 pontot, és egyik szempontcsoportra sem kap 0 pontot. A táblázat „Igazolás módja” oszlopa megmondja, melyik dokumentumban keresi az értékelő az adott szempontot (például a támogatási kérelemben vagy a megvalósíthatósági tanulmányban). Ezért az adott tartalmat oda írd, ahol az értékelő keresni fogja.

NKFIH-pályázatok: szakértői bírálat

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatainál a Hivatal tájékoztatója szerint a menet a következő:

1. formai ellenőrzés;
2. minden pályázatot a felhívás típusától függően 2–5 anonim szakértő értékel egymástól függetlenül, a felhívásban közzétett szempontok szerint. A szakértőket a Hivatal egy mintegy 15 ezer fős adatbázisból választja;
3. egy szakértői csoport az összes pályázatot egymáshoz viszonyítva rangsorolja, és döntési javaslatot tesz;
4. a végleges döntési javaslatot kutatás-fejlesztési pályázatoknál a tudományterületi kollégium, innovációs pályázatoknál az Innovációs Testület teszi meg;
5. a támogatásról az NKFI Hivatal elnöke dönt.

A lényeg: itt a szakmai, tudományos-innovációs színvonal és a rangsor dönt, nem automatikus pontszámítás. A pontos szempontokat és súlyokat mindig a konkrét felhívás, illetve annak útmutatója adja meg.

EU-s pályázatok: így pontoz a Horizont Európa

A Horizont Európa pályázatait független külső szakértőkből álló bizottság értékeli, miután a formai feltételeket (befogadhatóság, jogosultság) ellenőrizték. A Horizont Európa 2026–2027-es munkaprogramjának általános mellékletei szerint (a konkrét felhívás ettől eltérhet):

• három értékelési szempont van: kiválóság (Excellence), hatás (Impact), valamint a megvalósítás minősége és hatékonysága (Quality and efficiency of the implementation);
• teljes pályázatnál mindhárom szempontra 0–5 pont adható;
• szempontonként legalább 3 pont kell, és összesen legalább 10 pont a 15-ből;
• innovációs akcióknál (IA) a rangsoroláshoz a hatás pontszámát 1,5-ös súllyal számolják;
• kétlépcsős pályázatnál az első körben csak a kiválóságot és a hatást értékelik, mindkettőnél legalább 4 pontos küszöbbel.

A küszöböt elérő pályázatok közül a rangsor és a felhívás költségvetése dönti el, ki nyer.

Mit tehetsz a jobb pontszámért?

1. Már a tervezés előtt nyisd meg a pontozási táblát. Minden pontot érő szempont mellé írd oda, melyik adatod vagy melyik döntésed teljesíti.
2. Számold ki előre az objektív pontokat. Ilyen például a nyereségarány, a személyi ráfordítás vagy a saját tőke aránya. Ha a felhívás bázisév-választást enged, nézd meg, melyik év kedvezőbb.
3. Csak valódi döntéssel szerezz pontot. Ha egy megújuló energiás vagy képzési elem tényleg hasznos a cégednek, tervezd be. Formális, csak a pontért tett vállalás később a fenntartásnál visszaüthet.
4. Írj szempontonként. Minden pontot érő szempontnak legyen egy jól megtalálható bekezdése ott, ahol az „Igazolás módja” keresi.
5. Számokkal érvelj. Adj meg bázis- és célértéket, határidőt és mérési módot az indikátorokhoz, és adatokkal támaszd alá a helyzetelemzést.
6. Tartsd összhangban a költségvetést és a szakmai tartalmat. Minden költségsor egy tevékenységhez tartozzon, egységár × mennyiség bontásban, és tartsd be a korlátokat (lásd az elszámolható költségekről szóló útmutatót).
7. Ne hagyj üres vagy általános mezőt. Ez nem pontvesztés, hanem azonnali elutasítás lehet.
8. Figyeld a határidőket. A hiánypótlás vagy a tisztázó kérdés határideje akár 3 nap is lehet, és nem szabad elmulasztani.

A teljes folyamatról a pályázatírásról szóló útmutató, a beadásról az EPTK-útmutató szól. A KKV-knak szóló nyitott felhívásokat is megnézheted.

Az Invata pályázat-előkészítője a felhívás pontozási táblájából és a céged rögzített adataiból szempontonként megbecsli a várható pontszámot, és megmutatja, melyik adat hiányzik még.